Kína felemelkedő csillaga a a Dávid-csillag árnyékában nő

2017.12.18

A Kiválasztottak új központja Kína lesz.
A híres közel-keleti nép elitjei átveszik Kínát, cserébe bátran odaadják az  omladozó nyugati hatalmukat ezért a sokkal nagyobb uralmi eszközért a világ
felett.

Erősen úgy tűnik, a kínai pénzügyi rendszer fokozatos nyitásával a nemzetközi pénzvilág felé, megtoldva azt a kínai, különösen pénzügyi vállalatokban a külföldiek által szerezhető tulajdonrészek növelésével, Kína a kazárok kezébe kerül.

A világot irányító Kiválasztottak ezzel meglovagolják nemcsak a Bogár László professzor által sokszor említett Kondratyev-ciklusokat (Kondratieff cycles, lásd Bogár úr diáit itt: https://www.flickr.com/helyipenz), hanem a történelemnek azt a furcsa és még nagyobb időtávokat felölelő mozgását, hogy egyszer a keleti félteke, másszor a nyugati félteke, most újra a keleti félteke fejlődése és uralma dominálja a világot (erről Egely György számolt be részletesen, aki iránt lehet mindenféle hozzáállással rendelkezni, de ezt a történelmileg igazolható tényt akkor is jól dokumentálta http://egely.hu/?page=dokumentum&lang=hun&id=15).

Nem csoda, ha nagylelkűen hátrahagyják a koloncot, a Nyugatot. A nyugati pénzügyi rendszert és az azáltal tönkretett, pénzügyi és társadalom-mérnökségi módszerekkel fokozatosan harmadik világivá süllyesztett Amerikát és Európát (ez még néhány évtized, vélhetően bőven száz éven belül kész).

Erről George Soros is nyilatkozott régebben a Financial Times újságnak adott videó interjújában, teljes nyíltan és őszintén, tehát az ég-egy-adta világon semmiféle összeesküvés-elméletről szó sincs (két részes, a második elején megfogalmazza a lényeget: https://www.youtube.com/watch?v=GSscAIN8Omo ).

Tehát az Érinthetetlenek Kínában megszerzik a vállalatok és elsősorban a pénzügyi vállalatok feletti irányítást, a petroyuan bevezetésével lemásolják az olajdollár rendszert és a verkli mehet elölről, kicsit másképp, hogy lényegében semminek se kelljen változnia.

A fenti Financial Times-os Soros-interjú mellett mindig emlékezzünk David Rockefeller-nek a New York Times-ban 1973-ban írt soraira, melyben a kínai sikeres társadalom-mérnökséget dicséri: "The social experiment in China under Chairman Mao's leadership is one of the most important and successful in human history."

Alább közüljük Benjamin Fulford egyik friss írását, ami ihlette ezt a cikket. Benjamin Fulford cikkeit Magyarországon egyedül az ÚjVilágTudat blog készítői fordítják (minden csütörtökön vagy pénteken jelenik meg az újabb és más, hasonló témákban is igen-igen jó cikkeket tesznek rendszeresen közzé!!). Ben Fulford szavaival mindig vigyázni kell, mert többszörös ügynök, mégis olyan módon köti össze a szálakat, ahogyan a világ híres publicistái közül kevesen. Szűrővel, de érdemes odafigyelni az általa írott információkra, különösen azokra, amikhez objektív alátámasztásokkal is szolgál.

Következzen Ben Fulford cikkéből a kiemelt részlet:

"Valami baljóslatú dolog van kibontakozóban Kínában. A múlt héten a kínai kormány bejelentette, hogy a külföldiek számára lehetővé teszik, hogy többségi (51%) tulajdonjogot szerezzenek a kínai pénzügyi vállalatokban (ref: http://www.reuters.com/article/us-china-investment/china-widens-foreign-access-to-its-giant-financial-sector-idUSKBN1DA12Q ).

Miközben a felszínen ez egy jó lépésnek tűnik, Japán, Dél-Korea és más ázsiai országok példája emlékeztet bennünket arra, hogy a kazárok milyen pusztítást okoztak a helyi pénzügyi vállalatok körében az 1997-es ázsiai pénzügyi válság után. A kínai lakáspiac most egy olyan buborékban van, amely sokkal rosszabb, mint Japáné. Ha ez a buborék kipukkan, ahogy a pénzügyi folyamatok törvényei mondják, akkor azt láthatjuk, ahogy a kazár cégek a csődbe jutott kínai hitelezőket dollár centekért megszerzik. Ez a bejelentés elgondolkodtató, hiszen az NSA-nek igaza volt, amikor azt mondta, hogy a kínai elnök, Hszi Csin-ping egy Rothschild ügynök."

Ref: http://ujvilagtudat.blogspot.com/2017/11/a-kazar-maffia-eltavolitasa-tobb-szaz.html

Végszónk: tehát továbbra is, a jegybankokról, a pénzügyi hatalomról szól a lényeg.